"Egy antropológus egy afrikai törzs gyermekeinek javasolt egy játékot: letett egy kosár gyümölcsöt egy fa mellé, majd így szólt: aki előbb odaér az nyeri a gyümölcsöt! Erre a gyermekek mind felálltak, kézenfogták egymást, és együtt szaladtak érte. Megkérdezte, hogy miért nem versenyeztetek? Mire ők: Ubuntu. Hogyan tudna valamelyikünk is boldog lenni, ha bármelyikünk szomorú?
E torzs nyelvén Ubuntu annyit tesz: Vagyok, mert vagyunk."
Mit nyer vele az ember, ha összefog másokkal, ha nem csak magára gondol, hanem nemeslelkűen megosztja, amije van? Mit nyer, ha nem akar legyőzni senkit és elnyerni semmit? Ha nem szükséges mások fölé kerekednie, hogy ő jobbnak látsszon?
Mit nyer, ha legyőzi a lelkében felmerülő irigységet, kritikát, haragot, amit a másik mássága, tévedései keltettek benne?
Szeretetet, együttérzést, türelmet, kedvességet, békét, odaadást, azaz boldogságot.
És egy lépést tesz az emberiség nagy próbáját adó elkülönültség megszüntetése felé.
