"Alapjában véve minden mű csekély, ha a végtelent nézzük; az számít, amit magunkból: szeretetünkből, jóindulatunkból beleviszünk."
Brunszvik Teréz


2015. március 1., vasárnap

Családi versköltés

Kirándulni voltunk. Mindig mélységes felbuzgó kreatív erőt érzek, amikor egy erdőben vagy egy nagy tó mellett vagyok. Főleg tavasszal érint meg a megújulás szele és buzgó energiái. Egy ilyen kiránduláson született a közös vers, mert valamit kellett alkotni, valamivel viszonozni kellett a természetnek, amit kaptunk akkor tőle.

Magas kősziklák
Odvas keltikék
A természet mindig a tiéd!

Óriásfésű ágak
fedik be a fákat
mohapárnán szunnyad a szél 

Kőpadka alján
patak fuvoláz
A barlang mélyén
medvelakás.

Hurrá! Jó ez a kirándulás!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése