A Rogers módszer lényege
kézírás és az agy fejlődésének kapcsolata annak apropóján, hogy vannak országok, ahol csak gépelni fogják tanítani a gyerekeket, kézzel írni pedig nem
Montesszori csendgyakorlatok
Logopédiai fejlesztő játékok akár beépíthetőek a foglalkozásba is.
Néhány testgyakorlat a tanulási zavarok megelőzésére
Montessori módszerről
A zene konkrét fizikai, lelki hatásai, közösségteremtő szerepe stb.
Kerekítő- gondolatok csecsemőkről, ölbeli játékokról
Egy írás arról, hogy miért öleljük meg gyermekünket, amikor hisztizik, rosszul viselkedik
Hozzátenném: a szülői minta lesz később a gyermekeink belső világában a saját maga elfogadásának mintája. Emiatt nagyon fontos - a nem rossz vagyok, csak rosszat tettem különbsége!!!!!
Beszélgetés Boldozsár Ildikóval a karácsonyról mit szokott ő mesélni a gyerekeinek
Karácsonyi
mese, amit Boldizsár Ildikó szokott mesélni
karácsonykor
Selma
Lagerlöf meséje (Nils Holgerson írója
Nem
találtam meg az interneten, így az ő megfogalmazása alapján próbálom leírni:
itt hallható
Egyszer
volt egy ember. Egy éjszakán a feleségének gyermeke született, s ezért a férfi
elindul tüzet keresni, mert nem volt otthon tűz. Megy, megy és sehol nem talál.
Bekopog a házakba, de sehol nem talál, mert mindenki elutasítja. Az éjszaka
mély és sötét.
Elindul
hát a pusztaságba, mert meglát valahol messze egy pislákoló kis fényt. S ahogy
közeledik, látja, hogy ez egy pásztor, aki a nyájával hever a tűz körül. És
három jól megtermett kuvasz van a tűz körül. A kuvaszok már messziről
megérezték, hogy jön egy ember. Felborzolták a szőrüket, s ugrásra készen
álltak. Amikor odaér az ember, ugranak: az egyik a combjába akar marni, a másik
az arcába, a harmadik a lábába. De az ugrás közben egyszer csak megjuhászodnak.
Mind a három lehuppan úgy a földre, hogy a fogak összezáródnak, és a három
kutya hang nélkül lefekszik a jövevény lábához. A jövevény látja, hogy rengeteg
bárány fekszik a tűz körül. Neki el kellene jutni a tűzhöz, s nem tud hogy utat
törni magának, elkezd az állatok hátán menni. De az állatok nem mozdulnak, hanem
csöndben tűrik, hogy valaki járjon rajtuk. Amikor odaér a tűzhöz, az öreg
pásztor felébred, s abban a pillanatban a hegyes botja után nyúl. S dühében,
hogy valaki közeledik, és sértetlenül eljutott egészen hozzá, odavágja a hegyes
botot. A bot röpül, röpül sivítva, de ahogy az ember közelébe ér, hirtelen
irányt vált és egészen máshová esik. A pásztor megrökönyödik egy pillanatra,
hogy mi történt itt, micsoda éjszaka ez, hogy a kutyák nem bántják az embert,
hogy a bot is másfelé esik le, s nem bántja az embert, az állatok nem riadnak
fel, hogy valaki jár a hátukon. Mi történik itt? Akkor az ember már megszólal,
hogy tüzet szeretne kérni, mert nincs tűz, amivel világítson. Neki ma gyermeke
született és fázik otthon a kisbaba. A pásztorban újra fölcsillan a gonoszság,
s azt mondja, vegyél magadnak, ott van, ha akarsz. Az ember odamegy, de csak a
puszta keze van, amivel a parazsat föl tudná venni. S nem tud mit tenni, fogja,
s a kabátját kezdi telerakni a parázzsal. A parázs sem a kezét nem égeti meg,
sem a kabátját nem gyújtja föl. Akkor a pásztor már nagyon elcsodálkozik, hogy
mi történik itt ma? Nem érti. Elkezdi követni ezt az embert. Megy utána, s
látja, hogy ez az ember viszi a tüzet egy barlangba, ahol valóban ott van egy
kisbaba és egy asszony. Olyan szegények, hogy a kisbabát még betakarni sem
tudják. S ekkor nagyon megijed és megilletődik attól, hogy ilyen szegénységet
már régen látott. S elővesz egy takarót a kis tarisznyájából és azt mondja
ennek az embernek, hogy takarja be ezt a kisbabát. S abban a pillanatban
észreveszi, hogy mindenhol a barlangban angyalok ülnek és énekelnek, és azt
mondják, hogy milyen jó az, hogyha az embernek kinyílik a füle és kinyílik a
szeme és megtanul látni és megtanul hallani és milyen jó, hogy az a pásztor
ilyen ember, akinek ez sikerült. És most láthat és hallhat.
A ritmus szerepéről életünkben - ritmusos játékok gyerekeknek
Mi ál a tanulási zavarok hátterében? c. cikk www.beszed.hu oldalon. Túl sok inger, mozgásfejlődési rendellenességek, a felnőttek értő, szerető figyelmének hiánya...
A Lurkóvilág c. internetes lapon Göbel Orsolya írásai pl türelemről, a család, a testvérek szerepéről, a belső hang megszületéséről, a versengésről... Nagyon jók.
Az ember, aki óvodás és más írások dr Balázsné Szűcs Judittól. Egy természetes nézőpont a gyerekekkel kapcsolatban.
Miért nem oktatnak az iskolák? John Taylor Gatto beszéde. 1990. január 31-én hangzott el ez a beszéd, amikor a szerző átvette New York városának Év Tanára díját.
Egy kis idézet a videóból:
"...biztos vagyok abban, hogy ha a gyerekek szert tesznek önismeretre, akkor önállóan fognak tanulni; és csak az önálló tanulás bír tartós értékkel.
Tüstént szabad időt kell adnunk a gyerekeknek, mert ez az önismeret kulcsa, és amilyen gyorsan csak lehet, újra be kell vonnunk őket a való világba, hogy a szabad idejüket ne újabb elvontságokkal töltsék. Vészhelyzetben vagyunk, drasztikus tettek szükségesek a korrekcióhoz; a gyerekeink úgy hullanak az iskolázástól, mint a legyek. Mindegy, hogy jó vagy rossz iskolázásról van szó. Lényegtelen."
Beszélgetés Vekerdyvel
Egy kicsit összefoglalóan a Kokas "módszeről":
Gyerekeknek, felnőtteknek némi énekes bevezető után rövid (1-4 perces) klasszikus zeneműveket játszanak, és a részletet többször eljátsszák, ami alatt a résztvevők tetszőlegesen mozoghatnak, táncolhatnak, találhatnak ki történetet, mindezt csendben, csak a mozdulatokat használva.
Összeszedtem egy-két gondolatot, miért is gondolom ezt olyan jónak:
- a gyerekeknek az értékes, érzelmeket felszabadító és máskor magasra emelő rengeteg árnyalatú klasszikus zenét egy jól befogadható formában adja táplálékként
- segít a társas viselkedés szép formáinak megtalálásában
- emberi érzelmek tudatosításában, árnyalatainak kibontásában, ami az érzékenységet fejleszti, hogy a világban lévő szépséget, jóságot az ember meg tudja látni, és ő magának is legyen igénye megteremteni
- a képzeletet fejlesztve a belső világot gazdagítja, ami megnyilvánulhat aztán pl egy jó terv elképzelésében, vagy saját belső fejlődésünk elképzelésében
- a zene, a muzsika mély átélése révén megteremti a harmóniát az emberben és ez az egyes emberből kihat a környezetére, majd a világra. Aki ezt keresi, ezt a harmóniát, jó eséllyel meg is akarja majd nyilvánítani.
A mese által kikövezett út című cikk a koloknet.hu -n Bruno Bettelheim nyomán. Egy idézet:
Elengedhetetlen, hogy egy gyermek megismerjen olyan mesehősöket, akik bár egyedül indulnak útjukra, bíznak magukban és az emberekben, követik a helyes utat, azt meg is találják, és elnyerik méltó jutalmukat. A magányos hőst – ahogy a gyermeket is – segítők veszik körül. Ilyenek lehetnek az út széli gyümölcsfa, a kemence, a patak, az állatok. Egy mesehős és egy gyermek sem lesz soha elszigetelt, magányos, mert mindig lesz valaki, aki támogatja őt az útkeresésben.
Egy indiai "játékkészítő" előadása minden lehet játék, szívószálból duda, pörgettyű, újságból sokféle kalap... Kreativitás kérdése. Na és közben a természet törvényeit is megtanulhatjuk.
Propp: A varázsmesék történeti gyökerei c. könyv egy kivonata, apró kulcsok a mesékből pl. egy szőrszála az állatnak ugyanazt az erőt képviseli, mint maga az állat
Oktatás és nevelés az ókori Rómában
Kísérlet arról, hogy nem mindegy hogyan dícsérünk. Az erőfeszítést, vagy az okosságot, s ezzel a produktumot, s ezzel a jónak, okosnak, ügyesnek "látszani"-t...
A varázsfuvola szimbolikájáról
A média és a gyermeki agy című cikk, melyben Gerald Hüther agykutató arról szól, hogyan hatnak a virtuális eszközök az emberi agy fejlődésére.
Egy cikk a varázsmesék tanításáról - a hősökről
Együttműködő játékok gyűjteménye, érdekes lehet a bevezetőt is elolvasni, hogy miért is együttműködő játékok és nem versengő játékok....
Az iskola megöli a kreativitást? Avagy mi is lehetne a jövőben cél a neveléssel?
Merjünk/hagyjunk hibázni, merjünk megtalálni más formákat, amiben jók lehetünk, lehetnek gyermekeink...
Jó játékötletek, elgondolkodtató írások: http://okosanya.blog.hu/
Beszélgetés Boldizsár Ildikóval a Meseterápia kidolgozójával
Elfeledett vagy újra feleleveníthető játékok otthonra
és ez is
Egy cikk J. S. Bachról
Dr. Göbel Orsolya honlapján cikkek - aki a Klaus W. Vogel: Varázsjátékok könyvsorozatot adaptálta magyarra
Brunszvik Teréz, a nagy magyar honleány, a kisdedóvók megalapítója
Boldizsár Ildikó honlapja
és ez is
Gordon módszerről gyors leírás, de a könyvek sokkal gazdagabbak, mert sok példa van bennük:
PET, TET Szülői eredményesség kézikönyve, Nevelői eredményesség kézikönyve
Előadás arról, hogy a művész lelkek - Elizabetg Gilbert - hogyan tudhatnak úgy élni, hogy ne okozzon bennük lelki törés az az élmény, hogy néha megszállja őket az ihlet, néha pedig nem.
A menüben lehet választani a Subtitles alatt a magyar nyelvű fordítást.
Ugyanitt vannak még érdekes előadások pl. kreativitásról...
Benjamin Zander karmester előadása: Senkinek sincs botfüle! és miből is áll a zene?
PET: Szülői eredményesség tanulása:
lényege:
- problémák megelőzésére alkalmas módszert tanít a szülőknek
- otthon alkalmazható (házastársak kollégák, gyerek barátok)
- nyílt, őszinte, kétirányú kommunikáció, kreatív problémamegoldás, közös célmeghatározás, együtt működés
- építik és nem rombolják a kapcsolatot
- büntetés mint gyereknevelés száműzhető a gyereknevelésből
szülők csoportjai: győztes, vesztes, ingázó egyik sem jó
Helyes módszer menete:
elfogadás: termékeny talaj a kibontakozásra,
előrelépés, alkotóbb, lehetőségeit jobban kihasználja, képességeit jobban ki tudja bontakoztatni (beskatulyázás nem jó)
Közléssorompók kerülése: megakasztják a gyerek közléseit, eltorlaszolják a szülő és gyerek között a további beszélgetés elől pl utasítás, prédikálás, tanács, kioktatás, megbélyegzés, kérdezősködés
Hívogatók használása: gyerek a problémáról küld üzenetet, reagálni kell rá (értem, aha, tényleg?)
Értő figyelem: összekapcsolja a küldőt és fogadót, lényeg megérteni, hogy mit érez a küldő
,,GYEREK: Laci elvette a teherautómat.
SZÜLŐ: Látom ez nagyon rossz érzés neked. Nem szereted, hogy ilyet csinál.
GYEREK: Igen, így van.
ha kimondja a problémát, jobban végiggondolja, valamint figyelünk az ő szempontjára, ő is figyelni fog a mienkre
- közelség pl gyerek sírása abbamarad, ha látja, hogy átérezzük mennyire fáj neki
Ha a probléma a szülőé: Egész napi munka után fáradt vagy, újságot szeretnél olvasni, de a gyerek csak gyűri az újságot. Ha a válasz rosszul kódolt: ,,Mit nyaggatsz már annyit?” ellenállást ébreszt, nem változik a gyerek érzi, hogy nem gondolják őt túl okosnak nemigen törődnek vele bűntudatot ébresztenek benne rontja az önértékelését védekezésre kényszerít, a gyerek kicselezi, megtámadja a szülőt
Helyes válasz: ,,Fáradt vagyok, nincs kedvem játszani.” = ÉN ÜZENET, lényege, hogy a gyerekre bízza, mit tegyen. Gyerek fejlődik, megtanul felelősséget vállalni tetteiért. Bízunk benne, hogy igényeinket tiszteletben tartja. Én üzenet kevésbé ingerel harcra, elmondjuk mit érzünk. Kevésbé fenyegető hatású, mintha azzal vádolnánk, hogy szándékosan rosszérzést okozott.
Te üzenet mellőzése: ,, Gyerek bizonyítványa rossz jegyekkel van tele. Az anya csalódást érez, de dühhel fejezi ki magát: Remélem nagyon büszke vagy magadra.”
Viták: Győztes szülőnél: rákényszerítés, így nem lesz motiváció a végrehajtásban, kibújnak a döntés végrehajtása alól romlik a kapcsolat könnyű kimondani a döntést, de az ellenőrzés rengeteg időt vesz igénybe nem alakul ki az önfegyelem agresszió, düh, visszavágás, hazudozás, rejtőzködés
Vesztes szülőnél: vad, fegyelmezhetetlen, robbanékony a gyerek nincs önfegyelem, önző, egocentrikus, követelőző többiek nem szeretik az elkényeztetetteket nehezen alkalmazkodik az iskolában, ahol a tanárok az első típusba tartoznak lehet, hogy sokszor kreatívabb, de ennek az ára, hogy nem tudják elviselni KONFLIKTUSMEGOLDÁS VESZTES NÉLKÜLI MÓDSZERE: a szükségletek ütköznek cél: olyan megoldás keresése, amely elfogadható a gyereknek és szülőnek is az ember jobban motivált olyan döntés kivitelezésében, amelynek születésében részt vett közelebb hozza egymáshoz a szülőt és gyereket, ennél a módszernél eljutnak a valódi problémához, míg az elsőnél elfojtják a beszélgetést
Lépések:
Tárjuk fel és fogalmazzuk meg a konfliktust
Ötletgyűjtés a megoldáshoz
Javaslatok mérlegelése
Döntés a legelfogadhatóbb javaslat mellett
Előkészületek a gyakorlati lebonyolításhoz
Hogyan sikerült, utólagos kiértékelés
De kivételek mindig vannak, például ha a gyerek kifut az útra, a szülő nem tud higgadt maradni, de utána meg tudja magyarázni az ijedtségét.
A harmadik módszert mindkét szülőnek alkalmaznia kell, különben felbillen a mérleg, és a gyerek jobban vonzódik az egyikhez, mint a másikhoz.
NEVELÉS A nevelés szó latin neve (educatio) azt jelenti, hogy „felszínre hozni”. Felszínre hozni a belső értékeket, azt, ami bennünk él. Nagyon fontos, hogy az emberben szunnyadó képességek megnyilvánuljanak és helyesen alkalmazzuk őket. Amilyen mértékben jobbá válik az ember, annyival lesz jobb a világ is. A nevelésben az a legfontosabb, hogy átalakítson. Delia Steinberg Guzmán: Ha gyermekek és fiatalok neveléséről beszélünk, először is meg kell értenünk a gyermeket vagy a fiatalt. Nem lehet úgy nevelni, hogy nem tudjuk, mire is van szüksége a gyereknek vagy a fiatalnak: mit érez, mit gondol, miről álmodik, mitől fél, milyen kérdések foglalkoztatják. A nevelésnek az emberi lét legmélyéről kell kiindulnia. Nem lehet egy toldalék, egy emberekre ragasztott címke, mert a toldalék leválik, a címke leesik. Ezzel szemben a jó nevelés felébreszti az embert. Aki pedig felébred, az ébren marad egész életében. Filozófiai szempontból is meg kellene vizsgálnunk a nevelést. Tanítani kellene, hogyan kell tanulni. Nem tanítjuk tanulni a gyerekeinket, hanem elvárjuk, hogy nagy nehezen bemagoljanak olyasmit, amit nem is értenek. Sose tanítottuk meg olvasni őket, hogy értsék is, amit olvasnak, hogy élvezzék is, amit olvasnak, hogy használják is azt, amit olvasnak és amit tanulnak. A jó tanár elsődleges feladata megtanítani, hogyan kell tanulni. Ettől kezdve beszélhetünk nevelésről. forrás: http://www.ujakropolisz.hu/node/350
A képzelet Brunonál
„A képzelet különleges helyet foglal el a brunói ismeretelméletben. „A képzeletnek a lélek első kapcsának kell lennie, köztes fogalom a Mulandó és az Örök között. Ő maga az érzék, és igazából az egyetlen valós érzék. Ő a lélek teste és járműve, a forrás, amelyből az élet fakad: ez a legnemesebb módja az Istennel való kapcsolatteremtésnek.” Ez a gondolat szokatlan módon egybeesik a mai humántudományok legmodernebb kutatásaival: „A képzelet, úgy tűnik, nem más, mint a képességek királynője. Benne gyökerezik az értelem adománya és a fokozatos megtestesülés folyamata.” A modern humántudományok előfutáraként Bruno hevesen védelmezte a szimbólum jelentőségét, mivel az ember számára ez az egyetlen út az isteni felé. Az érzékek és az értelem világa közötti kapcsolatot a képzelet hozza létre egy szimbolikus kép segítségével. Ez egyfajta kapocsként szolgál a konkrét tárgy és az intellektuális képzet, az érzékileg felfogható és az érzékfeletti között – mivel mindkettőből részesedik. De imaginum Egyebek... című munkájában így ír erről Bruno: „Nem tudom, milyen világos és bizonyított megegyezés van a magasabb dolgok és az alacsonyabb anyag között, ami miatt az isteni kegyelem bizonyos képek és megfelelések hatására alászáll és megnyilatkozik.” Így hát a szimbolikus kép nem csupán egy passzív alakzat, hanem teremtő kép, amely hozzájárul a Fent és Lent közötti energiaáramláshoz. Ezért irányultak Bruno kutatásai egy képnyelv kidolgozására.” Isabelle Ohmann, Megjelent a francia Nouvelle Acropole 114. számában, 1990-ben, Fordította: Benits Péter
Milyen a jó szülő?
Egy nagyon kedves (és bölcs) barátom írta ezt egyszer nekem arról, hogy milyen a "jó szülő": "Ha a szülõ nem fél attól hogy elrontja a gyereket, hanem adja a legtöbbet amit adhat, akkor megteszi a hatását. Nem gondolkodás nélkül, hanem minden szinten. Akkor nyílt kártyákkal játszik - megmutatja magát. Néha a derûjét, néha az elmélyültségét, szomorúságát... és azt is ahogyan felül tud emelkedni azon. Igen, nem tökéletesnek mutatja magát, hanem a harcait is õszintén megmutatja - persze védve a gyereket az elnehezítéstõl, tanácskéréstõl. Igazi együtthaladás ez az úton. És miért jött egy lélek két lélektárshoz, ha nem ezért? Hogy hárman tanuljanak együtt."
Védőoltások és homeopátia
A gyakori fertőzések megelőzésére, a gyógyulás elősegítésére, vagy a védőoltás beadásakor az adott oltási nozódát lehet adni a jobb eredmény elérésére és a mellékhatások, szövődmények, a későbbi krónikus folyamatok kivédésére. A "nozódák"-at magas hígításban szokták adni C15, D30 fölött, néhány alkalommal, rövid ideig. 1. Akkor kapjon oltást valaki, ha egészséges és szűkebb környezete/ családja is betegségementes.
2. Prevencióra alkalmas az oltandó alkati szere is vagy néhány egyéb homeopátisá szer.
3. Prevenció: oltóanyagokból készült homeopátiás szerekkel, nosódákkal
Kötelező oltás és a homeopátiás szer:
0-6 hét BCG - BCG nosoda
3-4 hónap Infanoix-HIB-IPV - Infanoix nosoda vagy Infanoix-IPV-HIB nosoda
15 hónap Priorix - Priorix nosoda
18 hónap Infanoix-HIB-IPV - Infanoix nosoda vagy Infanoix-IPV-HIB nosoda
6 év Infanoix-IPV - Infanoix nosoda vagy Infanoix-IPV nosoda
11 év Boostrix és Priorix - Priorix nosoda
14 év Engerix B - Engerix B nosoda
Egyéb oltások :
Kullnacs encephalitis ellen: FSME-immun inject (gyerekeknek junior)- FSME-immun inject nosoda vagy FSME-immun inject junior nosoda Encepur (Encepur junior)- Encepur nosoda vagy Encepur junior nosoda
Az oltóanyag nosodából C30-as higítás szükséges. Adagolás (Thinees Smith alapján) Oltás előtti napon: 1-szer Oltás napján: 1-szer Oltás utáni nap: 1-szer 10 kg alatt: 1 golyó 10 kg fölött 3 golyó 10 év után 5 golyó
Platón: Állam – VII. Könyv
Az őrök neveléséről
518d A nevelés tehát éppen az „elfordítás” mestersége, vagyis annak a képessége, hogy mi módon forgatható el a lélek a legkönnyebben és a leghatásosabban, nem pedig annak mestersége: mint lehet a látást a neveltbe beléplántálni, hiszen a látása már eleve adva van, csak nem a jó felé fordul, és nem azt nézi, amit kell - ezt kell hát kimesterkednünk.
522a ...a zene csak a torna ellensúlyozására kellett: jó szokásokkal nevelve az őröket, az összecsendüléssel a zene valami összhangot kelt bennük, de nem tudományt; és a ritmus révén valami szép rendezettséget, az elbeszéléssel pedig más, ezekkel testvér szépséget, részben mondait, részben valószerűbbet; mégis olyan tudomány szemernyi sincs a zenében, amely az általad most keresett jóhoz elvezetne.
A mennyiségtan
522c Az a közös tudomány, amit minden mesterség, elmélet és tudomány felhasznál, és amit szükségképpen legelőször tanulunk.
...Az a csekély tudomány, amely révén az 1, 2, 3 felismerhető, egyszóval a mennyiségtan, a számolás.
523a Az érzékelés tárgyai kétfélék. Egy részük a gondolkodást nem ösztökéli vizsgálódásra, mert az érzékelés ítélete már kielégítő, más részük mindenképp serkenti a gondolkodást, mivel itt az érzékelés teljesen megbízhatatlan.
523c Azok az érzékelések nem ösztönöznek, amelyek egyszersmind nem lépnek át ellentett érzékletbe; amelyek viszont átlépnek, azokat ösztönzőknek ítélem, amikor az érzékelés nem világítja meg tárgyát inkább, mint annak ellentétét, akár közel kerül hozzá, akár nem. Mindjárt világosabban megérted, mire gondolok. Mondjuk, itt van három ujjam, a hüvelyk, a mutató és a középső.
524e-525b Ha világosan látnánk az „egy”-et önmagában vagy másképp érzékelnénk, akkor nem vonna minket a lényeg felé, ahogy ezt az ujjal kapcsolatban mondtuk; ha viszont vele együtt látjuk mindig az ellentétét is, úgyhogy semmivel inkább nem tetszik „egy”-nek, mint az ellentétének, akkor más elbírálás szükséges, a lélek kételkedni, kutatni kényszerül és arra, hogy gondolkodásra buzdulva feltegye a kérdést: mi is hát az „egy”; így az „egy”-gyel kapcsolatos tudomány egyike a létező szemléletéhez fordító, kalauzoló tudományoknak.
...Bizony nem kismértékben épp az „egy” szemlélete vezet ide, mert ugyanazt egyszerre látjuk egynek és végtelen soknak is....És ha így vagyunk az „egy”-gyel, akkor ugyanígy kell lennünk a többi számmal is?... Márpedig a mennyiségtan és a számolás a számokkal foglalkozik.
525c Illő volna hát, Glaukón, e tudományt törvényben kötelezővé tennünk, és rábeszélnünk a leendő államvezetőket a mennyiségtan művelésére, hogy ne csak úgy melles¬leg foglalkozzanak vele, hanem olyan mértékig, amíg el nem jutnak tisztán gondolatilag a számok természetének felismeréséhez, persze nemcsak adásvétel végett, mint a kereskedők és árusok, hanem hadicélból, továbbá azért, hogy lelkük könnyedén elforduljon a keletkezéstől, elmúlástól az igazság, a lényeg felé.
(a mennyiségtan)...mily hévvel űzi felfelé a lelket, s kény¬szeríti, hogy magukról a számokról vitázzék, és ne érje be, ha valaki látható és tapintható testű számokról szólva vitatkozik.
526b ...e tudomány, ha már - úgy látszik - arra kényszeríti a lelket, hogy a gondolkozást felhasználja magának az igazságnak az eléréséhez.
...És észrevetted-e már, hogy a mennyiségtan-tehetségek szinte minden tudományban kiválók, sőt még a gyatra elmék is, ha ebben nevelődtek és edződtek, ha más hasznuk nincs is belőle, mégis élesebb eszűek lesznek, mint előbb.
A mértan, a csillagászat, a zene
526c A mértant ... A hadvezetésben világos, hogy hasznos. A tábor kijelölésénél, tájak elfoglalásá¬nál, a sereg összpontosításánál és kibontakoztatásánál, harc és vonulás közben s a többi hadmozdulatoknál sokat számít, hogy az ember ért-e vagy sem a mértanhoz.
Mindezekhez elég a mértan és a számtan csekély része is. A fennmaradó nagyobb részénél azt kell megvizsgálnunk, közelebb visz-e célunkhoz, a jó ideájának könnyebb fölismeréséhez. Hiszen mondtuk, minden errefelé vezet, ami kényszeríti a lelket, hogy a létezők legboldogabbikának lakozáshelye felé forduljon, amit mindenképpen meg kell pillantania. ...A mértan akkor felel meg nekünk, ha kényszerít bennünket a létező szemlé¬letére; ha csak a keletkező szemléletére kényszerít, akkor nem felel meg.
27c ... a megismerés tárgya az örök létező, és nem a keletkező és elmúló. ... Így vezérli, barátom, az a lelket az igazságra és fejleszti filozófiai gondolkodását, hogy az felfelé hatoljon és ne lefelé, amerre nem való.
527d ... a csillagászat... a hónapok és évszakok jobb észlelése nemcsak a földművelésnek és a hajózásnak előnyös, hanem legalább annyira a hadviselésnek is.
529a ... nyilvánvaló, hogy ez kényszeríti a lelket fölfele nézni, és így innen fölfelé vonzza.
529b Azt hiszed, te nagyon nemesen képzeled el, mit kell tanulni az égi jelen¬ségekből. Ha valaki egy mennyezet díszítményeit szemléli hanyatt, s ebből valamit észlel, mindjárt azt hiszed, hogy az már az értelmével szemléli azt, nemcsak a szemével. Lehet, hogy te gondolod jól, és én vagyok bolond. Én ugyanis nem hiszem, hogy bármely más tudomány fölfele nézni ösztökélné a lelket, hacsaknem a létezővel és a láthatatlannal foglalkozó; ám ha valaki nyitott szájjal vagy csukott szájjal lefelé bámul és úgy próbál valami érzékelhetőt megragadni, azt mondhatom, így éppen semmit sem tanul, mert az ilyesmi nem tudomány, s az ő lelke sem fölfelé, sem lefelé nem tekint, még ha hátán fekve a földön vagy hanyatt a vízen úszva búvárkodik.
529d Ugye e tarka csillagképekkel mint példákkal kell élnünk a fölső dolgokat kutató tudomány kedvéért, mint ahogy valaki mértani alakzatokra bukkanna, melyeket Daidalosz vagy más mesterember, vagy éppen festő igen gondosan megrajzolt vagy fárad¬sággal kimunkált. Ezeket, ha egy mértantudós megpillantaná, remek munkáknak ismerné el, de nevetségesnek vélné oly célból fürkészni őket, mintha bennük foghatná föl az egyenlőnek, a kétszeresnek vagy más szép aránynak az igazságát.
530c ...ha a csillagászattal való helyes foglalkozás révén a lélekben rejlő természetes értelmet a haszontalanból hasznossá akarjuk tenni.
Az összhangzattan
531c Nyilván azokat a derék fiúkat emlegeted, akik a húrokat nyaggatják, vallatják és feszítik csigákra. De hogy képeimmel ne legyek terjengős - holmi plektrum-ütések¬ről, húrok elleni vádakról, tagadásáról és pompáztatásáról -, mellőzöm a képes beszé¬det, hiszen nem is ezekre gondoltam, hanem a püthagoreusokra - mint mondtam -, akiket ki akarok faggatni az összhangzattan felől. Ők ugyanazt cselekszik, mint a csillagászok. Kutatják a hallott összhangokban a számviszonyokat, de nem emelkednek fel az igazi kérdések magaslatáig: melyek az összhangzó számok, melyek nem azok és miért. ... Ami hasznos a szép és jó föltárására, de haszontalan másmilyen kutatá¬sokra.
Minden tudomány még csak bevezetés a dialektikába
532a ... a dialektika
Ehhez - hiszen a gondolat világába tartozik - hasonló a látás képessége, ami - mint mondtuk - pillan¬tani próbál magukra az élőlényekre, magukra a csillagokra, és végül magára a Napra. Ugyanígy van itt is, ha valaki a dialektikával - érzékelés nélkül, csak az értelem segítségével - próbálja feltárni az egyes dolgok lényegét, és nem hagyja abba, míg magával a gondolkodással meg nem ragadja a jót magát; így jut el az ésszel felfogható dolgok velejéig, amiképp a látás a látható dolgok velejéig.
532c A bilincsből oldoztatás, az árnyaktól a képek, a fény felé fordulás, a feljutás a föld alatti barlangból a napfényre - még ha itt a lélek eleinte képtelen az élőlényekre, a növényekre, a Nap sugarába pillantani, hanem csak a víz felszínén mutatkozó tüneményeket és a való dolgok árnyképeit veszi észre, de persze már nem olyan árnyképeket, melyeket a Naphoz képest másodlagos tükörfény villant föl -, szóval mindezekhez az általunk fölsorolt tudományokkal való foglalatosság ád erőt, és vezérli a lélek legkülönb részét a létezőkben föllelhető legfőbb érték szemléletéhez, amint előbb a test legvilágosabban látó részét vezette a testi és látható világ legsugárzóbb tényének szemléletéhez.
533d csak a dialektika módszere halad - a feltevéseket kiküszöbölve - az alap felé, hogy abból merítsen bizonyosságot, és a léleknek szinte barbár iszapba mélyedő szemét higgadtan vonzza-vezérli fölfelé, támaszul és segítőtársul használva az általunk tárgyalt mesterségeket; ezeket szokásból gyakran tudományoknak emlegetjük, mégis más név illenék reájuk: világosabb dologra utaló, mint a vélemény, és homályosabbra utaló, mint a tudás. Előbb „értésnek” mondtuk. De neveken szerintem ne vitázzanak, akik oly fontos dolgokat kutatnak, mint mi.
534d És dialektikusnak ugye azt nevezed, aki képes fölfogni az egyes dolgok lényegét? Aki erre nem képes, vagyis önmagának és másnak erről nem tud számot adni, arról kimondod: erről a dologról nincs igazi fogalma.
... Hasonlóképp vagyunk a jó ideájával is. Aki a jó ideáját minden mástól elvonatkoztatva, merő értelemmel nem tudja meghatározni, és mint hős a harcban, nem vághatja minden akadályon át magát, úgyhogy ne a látszat, hanem a létező szerint igyekezzék mindent megvizsgálni, és mindenen botlás nélküli következtetéssel átvergődni, arról csak mondd ki: nem ismeri sem magát a jó ideáját, sem holmi másféle „jó”-t, hanem ha valami képmását fölfogja is, azt csak vélekedéssel teszi, nem tudással, és egész életét csak átálmo¬dozza és átalussza, s még mielőtt fölocsúdnék, a Hádészba csöppen, és ott örökre elalszik.
Platón: A testi és a múzsai nevelésről
II. könyv
Az éneklés módja és a dallamok
398c-399e
Azt azért meg tudod mondani, hogy a dallamnak három összetevője van: szöveg, hangnem és ritmus.
Ami a szöveget illeti, az semmiben sem különbözik a nem énekelt szövegtől, amelyről az előbb szólottunk.
A hangnemnek és a ritmusnak követnie kell a szöveget.
... nincs szükségünk siratódalra és sirámokra.
... És a részegség is méltatlan az őrökhöz, a puhányság és a lomhaság is.
... a puhányság és az italozás hangnemei... A ión és a líd, ezeket ernyedteknek hívjuk.
Nem értek a hangnemekhez, de azt a hangnemet mindenképpen hagyd meg, amely méltón utánozza a bátor férfi hangját és kifejezését, aki harci cselekményekben, kemény kényszer alatt, szörnyű válságban - légyen az sebesülés, haldoklás vagy bármi más szerencsétlenség -, szóval minden helyzetben rettenetlenül és állhatatosan dacol a végzettel. De hagyd meg a másik hangnemet is, azét a férfiét, aki nem erőszakos, hanem békés és önkéntes tettet teljesít, amikor valakit meggyőz vagy kérlel, imádságával istenhez vagy tanításával, intésével emberhez fohászkodik, vagy éppen ellenkezőleg: a kérőnek, tanítónak, rábeszélőnek a szavára hallgat, és ennélfogva ésszerűen cselekszik és nem fuvalkodik föl, hanem mindenek közepette bölcsen és mértékletesen viselkedik, és az elértekkel meg¬elégedett; szóval ezt a két hangnemet hagyd meg, amelyek a legszebben fejezik ki a veszedelemben, jósorsban lévők, a mértékletesek, bátrak hangját.
...Hárfákat, pengetőket és mindenféle sokösszhangú hangszereket készítő mestereket mi nem táplálunk.
...Megmarad neked a líra és a kithara, lévén hasznosak államunkban; és a mezőn a pásztoroknál a szirinx.
A ritmus
400a-e
... azt vizsgáljuk meg, mi a rendezett és bátor férfi életritmusa; erre nézve a versláb és a dallam szükségképpen kövesse az ilyen férfi beszédritmusát, és ne a beszéd a lábat és dallamot.
... azt meg tudod különböztetni, hogy a ritmus következménye a szépen rendezett forma, a ritmustalanságé a formátlanság.
...A szép ritmus a szép beszédhez hasonul és azt követi, ennek ellenkezőjéhez a rossz ritmus; hasonlóképpen a szép dallam és a csúf dallam. Hiszen, ahogy az előbb mondottuk: a ritmus és a hangnem igazodik a beszédhez, és nem fordítva.
...Mi hát a stílus módja és maga a beszéd? Vajon nem a lélek erkölcséhez igazodik?
Szép stílus, szép erkölcs, szépalakúság, zene, szerelem
401b-403a
A szép beszéd, a szép hangnem, a szépen rendezett forma, a szép ritmus mind a szép erkölcshöz igazodik; persze nem azt a „szép erkölcsöt” értem, ahogy a bárgyúságot szokták szépítgetve hívni, hanem az igazán szép erkölcsű szellemet.
...Hiszen ezzel van telítve a festészet és minden ilyesféle mesterség: a szövés, a hímzés, az építészet és minden más kézművesség; sőt még testünk természete és minden más növekvő lényé is, hiszen mindben benne rejlik a szépalakúság és az otrombaság. És az otrombaság a rossz ritmus, a rossz összhang a rút beszédnek és erkölcsnek a testvére, ezek ellentéte viszont az ellenkezőnek: a mértékletes jó erkölcsnek a testvére és utánzata.
... Ugye rendelést kell tennünk költőinknek, és kényszerítenünk kell őket, hogy költeményeikbe plántálják bele a jó erkölcs képmását, különben nálunk nem költhetnek, valamint a többi alkotónak is így kell rendelkeznünk, és útját kell szegnünk, hogy a féktelen, szolgai, otromba rossz erkölcsöt örökítsék meg élőlények képében, épületeken vagy valami más alkotáson; és aki erre képtelen, az nálunk nem alkothat, nehogy e rossz példákon nevelődve őreink, mint valami rossz legelőn, minden nap a sokféle gazból kicsinyenként sokat szakajtsanak és legeljenek, és így észrevétlenül valami nagy bajt támasszanak a lelkükben; hanem olyan alkotókat kell keresnünk, akik szép lelkükből képesek fürkészni a szép és a szépalakúság természetét, hogy mintegy egészséges helyen lakva ifjaink mindenből hasznot húzzanak, s a szép dolgokról valami megihlesse látásukat és hallásukat, amint egy fuvallat jó levegőjű tájakról egészséget hozván, és gyerekségüktől fogva észrevétlenül a szép beszédhez hasonlóvá képezze őket, szeretetet és összhangot oltva beléjük.
... azért a legfontosabb a zenei nevelés, mivel a ritmus és össz¬hang merül alá leginkább a lélek mélyébe, és a legerősebben ragadja meg azt, szép¬alakúságot támasztva benne; ez teszi a lelket szépalakúvá, feltéve ha valaki helyesen nevelődik, ám ha nem, az ellenkezőjévé. És mivel a nem szép alkotást vagy a nem szép teremtményt a legerősebben a zenében kellően nevelt ember érzi meg és - méltán háborogva - a szépet dicséri és örömmel a lelkébe fogadja, s belőle táplálkozva maga is széppé és jóvá válik; viszont a rútat méltán gáncsolja és gyűlöli már zsenge korában, amikor még nem fogja föl; később aztán, ha az értelme fölébred, örömmel fogadja a szépet, és sajátjának ismeri fel.
... ha valakiben együtt található a lelkében leledző erkölcsi szépség a megfelelő és azzal összecsöndülő szép külsővel, lévén mindkettő ugyanaz a típus - ugye, a látni tudó számára ez volna a legbűvöletesebb látvány?
... És a legszebb lény egyben a legszeretetreméltóbb is.
A testgyakorlásról
403d-406d
Egészséges test a maga erényével még nem teremt jó lelket, ellenkezőleg: a jó lélek a maga erényével a testet is a lehető legjobbá teheti.
...Ugye helyesen cselekszünk, ha az elmét kellően ápoljuk, egyben átadjuk neki a testedzés gondját is, s hogy ne szaporítsuk a szót, magunk csak az alapelveket írjuk elő.
... kerüljék a részegséget. Bárki máshoz inkább illik, mint az őrökhöz, hogy részegségükben ne tudják, hol vannak a földön.
...A háború atlétáinak még szigorúbb aszkézisre van szükségük; amint az őrkutyáknak, nekik kell a legélesebben látniok és hallaniok és a hadműveletek során rájuk zúduló forgandóságoknak a legjobban ellenállniok, hogy ne ártson egészségüknek se víz, se étel, se hőség, se fagy.
...A testedzésnek egyszerűnek, mértéktartónak kell lennie, különösen a harcosok testedzésének.
A zene és a testgyakorlás célja: az egyoldalúság elkerülésével
a lélek összhangjának kialakítása
410d-412c
Vállalja a testedzést és a fáradalmakat azért, hogy inkább akaraterejét fejlessze, ne csak testi erejét; nem úgy, mint az atléták, akik csak testi erejük fokozásáért esznek és gyakorlatoznak.
...Akik a zenei nevelést és a testgyakorlást megszervezték, nem azért tették ezt, mint sokan hiszik, hogy a testgyakorlással a testet fejlesszék, a zenei neveléssel a lelket.
...Azt hiszem mindkettőt a lélek fejlesztésére szánták.
...Nem figyelted meg, milyen lelkiállapotba kerül az, aki egész életén át csak a testet tornáztatta, s a zenét meg sem kóstolta? Másfelől az, aki csak az ellenkező nevelést kapta?
Ez durvává lesz és merevvé, az viszont puhánnyá és túl engedékennyé.
...Aki csak a testgyakorlást űzi, az a kelleténél vadabb lesz, viszont a csak zenei nevelésű puhányabbá annál, ami javára válnék.
A vadság az illető természetének indulatosságából adódik; ez helyes neve¬léssel férfiassá válnék, de az indulat mértéktelen feszítésével nyilván a kellőnél merevebbé és féktelenebbé lesz.
...A szelídség vajon nem a filozófustermészetből adódik? Ha ezt nem zabolázzák, akkor a kelleténél puhányabbá lesz, jó nevelést nyerve viszont higgadttá és mértékletessé.
Állítjuk, hogy az őrökben egyaránt érvényesülnie kell mindkét termé¬szetnek.
...Tehát ezt a két természetet összhangba kell hozni egymással....Az ilyen összhangzó lélek higgadt is, meg férfias is.
...Aki a testedzést és a zenét szépen elegyíti és mértéket tartva alkalmazza a lélekre, leginkább ezt nevezhetnénk zeneileg képzett és magával összhangban levő embernek, sokkal inkább, mint a húrokat hangolókat.
... Ezek tehát a nevelés és a képzés alapelvei. Miért tárgyalnánk részle¬tesen a táncot, a kutyahajtást, a torna- és lovasjátékokat? Világos, hogy ezeknek az előbbi alapelvekhez kell igazodniok, és ezt már nem nehéz kitalálni.
