"Alapjában véve minden mű csekély, ha a végtelent nézzük; az számít, amit magunkból: szeretetünkből, jóindulatunkból beleviszünk."
Brunszvik Teréz


Waldorf mozgás és ritmus tanfolyamról jegyzet (folyamatban) és versikék



folyt köv.


MOZGÁS ÉS TANULÁS

- a ritmus és a mozgás szerepe a 6-12 éves korosztály tanulási-tanítási folyamataiban

2016.október 21-23.


Solymár, Waldorf Pedagógiai Intézet

Előadó: Szentmártoni Yvonne


A jegyzet készítője: Solymos Éva


2016.október 21. péntek délelőtt

Hospitálással kezdtünk. Ennek tapasztalatai:


2016.október 21. péntek délután

A hospitálásról beszélgettünk, milyen kérdések merültek fel a megfigyelés közben.

Többeknek ez volt az első konkrét, szemtől szembeni tapasztalata a Waldorf pedagógiáról.

Így alap kérdések merültek fel:

  • 1 osztálytanító viszi a gyerekeket 1-8. osztályos korukig.
  • Nem mindegy, hogy hány éves gyerekeknek mit tanítanak. Azaz  osztályonként megvan, hogy milyen gyakorlatokkal tudják segíteni a gyerekek szellemi, lelki, testi fejlődését.
  • A mindennapi tanítás része egy mozgásos rész, amivel a tanítás segítése a cél.
  • a rosszalkodó gyerekeknél mindig a központi figurát veszi ki a tanár. (ált. ők nehéz életűek). S nem megszidja, hanem azt mondja rá, ő az én segítségem. Általános elv egyébként, hogy aki már jól csinálja, azt dicséri meg a tanító, s nem szidja le azokat, akik még nem. Ezzel a példát látják, és idomulni szeretnének, ők is olyan jól csinálni.
  • 6.-7. osztályig erkölcsileg nem elítélhetők a gyerekek. Amit csinálnak, arról lehet beszélni, de elítélni nem.
  • amikor körben állnak, s így mozogják el a ritmikus részt, mindenkinek megvan pontosan a saját helye, ahonnan indul.
  • a tanítónak a gyerekekkel való foglalkozás mély munka. Pl. minden nap végiggondolja a napot, a nehézségeket is, s minden diákot felidéz, mielőtt elalszik. Alvás közben gyakran megjön a válasz egy-egy kérdésre. (mert néha pl apró gesztusokon múlik, s nem lehet tudni, hogy mi az, ami szorongást okoz a gyerekeknek, mitől alakul ki blokk, ami miatt a gyerek aztán már nem nyitott a tanulnivalóra.
  • A zenetanításról volt kérdés – általában- a Waldorf iskolában:
    • Az első években népdalokat tanulnak a gyerekek
    • és pentaton furulyán tanulnak – ezt utánzással sajátítják el
    • 3. osztálytól C furulyán
    • 4. osztályban kezdik el a kottát olvasni a furulyázáshoz
    • 3. osztály – kis terc (szomorúság érzése)
    • az 5. osztályban a zenei hangokról a testükben
    • 6. osztályban az oktávról
    • a zenetanításban az euritmia nagyon sokat segít
    • kottázni nagyon későn kezdenek
    • nincs zenehallgatás
    • élő zene van
    • a zenetörténeti korokról később tanulnak


A ritmikus rész jellemzői – nagy általánosságban-, amiről a tanfolyam szól:

  • általában az óra elején van
  • ismerni kell a kialakításához, időbeni elhelyezéséhez a gyerekeket. (pl. sok a későn ébredő, akkor kicsit később kezdeni)
  • epochától, tantárgyaktól, témától, évszaktól függ a felépítése, tartalma




Versikék  tanfolyamon:








Dal




É, é, éjjel éj felé


tengerén az enyhe szélnek,


zengve ring az édes ének.




Dé, dé, dé, délben, dél felé


délibábos messzeségek


mélyén gyémántmécsek égnek.




É, é, é, estebéd felé


föllobogva még, a fények


halkan alkonyodni térnek.




S rejtekén a zsenge éjnek


újra zsong a régi ének…




Simko Tibor (trocheus)




Weöres S.: Bóbita (dactilus)


Weöres S.: Paripám csodaszép (anapesztus)




Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom,
alszik a pókháló közelében a légy a falon;
csönd van a házban, az éber egér se kapargál,
alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály,
kasban a méh, rózsában a rózsabogár,
alszik a pergő búzaszemekben a nyár,
alszik a holdban a láng, hideg érem az égen;
fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben.


Radnóti Miklós: Éjszaka  




Könnyű az álom a szívben


míg jön a hajnali harmat


és piros arcú leányok


járnak az udvarokon.




Száll a madár csodaívben


fellegen ül diadalmat


s lassú rövid tagú rákok


járnak a tókavicson.




Hej de nehéz kora reggel


már odahagyni az ágyat


s tűrni a tűkezű sorstól


hogy rögös útra vezet.




Délre leroggyan az ember


sárga, nehézfejű, bágyadt


mélyeiben csupa ostor


és az a jó, ha feled.


Weöres S.


Nappal az égen caplat a Nap,


Jó tempóban körbeszalad


Éjjel a mélyben, a lenti sötétben


nagy csapat ördög húzza szekéren.




Éjjel az égen cammog a Hold,


reggel szusszan, jót gyalogolt.


Nappal a mélyben, nappali fényben


ördögök őrzik mázas edényben


Havasi Attila: Éjjel-nappal








Erdőt járunk

Erdőt járunk, árkot lépünk,
bükkfa-lábunk, venyige-térdünk,
szél se tudja, merre térünk,
jegenye-sudaras utakon élünk.




Zsong a kis szél, zúg a nagy szél,
bokrot bolygat, bele ne vesszél.
Néha nyár jön, néha nagy tél,
ha üres a szatyor, eleget ettél.


Weöres S. Erdőt járunk




Csattog a patkó a vén betonon,


vad lovam vágtat


az utcasoron.


Pattan a szikra a körme alatt,


néznek a népek,


amerre halad.


Vágtat a vágtat a büszke


lovam,


lábain színezüst patkója van.


Röppen a szélben a büszke


sörény,


trappol a pejkó


az utca kövén.


Janicsák István: Vágta






Vágtat a gazda a vasderesen,
bumsztata, bumsztata bumm!

Lánya mögötte feszít begyesen,
bumsztata, bumsztata, bumm!

Varjú kiált, s lepotyog valahány,
bumsztata, bumsztata bumm!

Lába-kezét töri ló, papa, lány,
bumsztata, bumsztata bumm!

Röppen a varjú, kacag komiszan:
bumsztata, bumsztata bumm!

"Holnap is erre jöhetnek, uram!"
bumsztata, bumsztata bumm!


Vágtat a gazda... Angol népköltés (fordította: Tótfalusi István)






Paripám csodaszép pejkó,
Ide lép, oda lép, hejhó!
Hegyen át, vizen át vágtat,
Nem adom, ha igérsz százat.




Amikor paripám ballag,
Odanéz valahány csillag.
Amikor paripám táncol,
Odanéz a nap is százszor.


Weöres Sándor: Paripám, csodaszép pejkó




Trepp - Trapp - Trepp - Trapp -
Trepp - Trapp - Trepp - Trapp -


Ton - Lo - Ta - Tó -
Ton - Lo - Ta - Tó -


Ton - Lo - Ta - Ta -
Ton - Lo - Ta - Ta -


Ton - Lo - Ta - Ta -
Ton - Lo - Ta - Ta -


Ton - Lo - Ta - Tó -
Ton - Lo - Ta - Tó -


Trepp - Trapp - Trepp - Trapp -
Trepp - Trapp - Trepp - Trapp .- …


Tamkó Sirató Károly: Két ló a betonon






Sárkány paripán vágtattam,


Gyémánt madarat mosdattam,


Göncöl szekeret kergettem,


Holdfény hajú lányt


Elvettem.


Weöres S.






Fa az ágát földre hajtja,
kínálja magát az alma.


Sárgán nevet rád a körte,
lepottyan, ha nem nyúlsz érte.

Ásót, kapát fogj marokra:
leszáradt a krumpli bokra.

Ha nem ügyelsz, reggel, este,
dió koppan a fejedre.

Foszló kertjei az ősznek,
ökörnyálak kergetőznek.

Virradattól napnyugtáig
dombok hátán traktor mászik,

füstöt is vet, csoda-kéket,
s húz vagy három vetőgépet.








Ujjgyakorlatok




Aranykézen aranyujj,


karikába kanyarul,


arany gyűrű arany lánc,


tied rózsám ez a tánc.




Megmásztam én öt hegyet:


egy dundit,


egy keskenyet,


egy magasat,


egy ékeset,


egy icike-picikét


nekem ennyi épp elég.




Egyedem-begyedem, ez az én tenyerem.
Öt kis fürge ujj van rajta,
bemutatom őket sorba.


Hüvelykujjam itt az első,
mellé másik, ez már kettő.


Össze-szét, össze-szét,
Körbe forog a kerék.  


Középső ujjam a leghosszabb,
nem csinálok semmi rosszat!



Össze-szét, össze-szét,
Körbe forog a kerék.


Erre gyűrűt fogok húzni,
ezt a kicsit gyorsan nyújtsd ki!


Össze-szét, össze-szét,
Körbe forog a kerék.


Figyeljetek jól gyerekek,
én majd írástudó leszek!


Össze-szét, össze-szét,
írhatjuk már a leckét!




Gomba, gomba, gomba,
Nincsen semmi gondja.
Ha az eső esik rája,
Nagyra nő a karimája,
Az esőt csak neveti,
Van kalapja, teheti.




Ujjaimat mutogatom,


közben vígan mondogatom,


Kifordítom,
Befordítom,
Felfordítom,
Lefordítom,


Zongorázok, furulyázok


(fuvolázok, trombitálok, gitározok …. tépek, írok, rajzolok, nyírok, gyúrok, sodrok, lapítok, dobok, mutatok, keverek, integetek, rázok, cibálok, gurítok, rakosgatok, fityiszt mutatok)


Ügyesebb lett a kezem, a tornát befejezem.





Itt a kezem, jobb és bal, összeverem megszólal,
Itt a kezem, bal és jobb, most kell vele tapsolnom.




Szállj le, lepke, magot adok!
Ha megeszed, többet adok.


Mint a szirom, szép a szárnyad,
ékessége vagy a nyárnak.


Tarka lepke, szállj kezemre!
Mondd csak, mi szél hozott erre?


Ha majd vége lesz a nyárnak,
hová repít gyönge szárnyad?


Fecske Csaba: Lepkehívogató






Erdő szélén kicsi ház.
Kicsi házra ki vigyáz?
Hold-bakter a csősze,
hőscincér az őre.

Lakik benne éji lepke,
három sovány denevér,
keresztespók a gerendán
s mind, aki csak belefér:
mezőről jött ki egér,
fülesbagoly, csigabiga,
bundás pele, fürge gyik
itt lakik most, itt lakik.
S erdőszéli kis kunyhóban
téli álmot álmodik.


Gazdag Erzsi: A kis ház lakói




Hipp hopp huss


Te paripa fuss!
Ide-oda, meg amoda
Kicsi pata mese csoda,
Tönkre sose juss, te paripa fuss!


Tik-tak, tik-tak,
Tikirikitakarak,
Mindjárt nyitnak
A csicseri madarak.
Harmaton járni jó,
Ébredj, ébredj
Álmodó!


Simkó Tibor: Óra részlet








Hajnalonta engemet
gerle-galamb költöget:
jó reggelt,
jó reggelt,
mindenki már rég fölkelt.




Rá a rigó: föl bizony,
gyöngyös harmatot iszom,
hű de jó,
hű de jó,
harmaton él a rigó!

Cserépen a verebek
kenik-fenik csőrüket:
csiri-csűr,
csiri-csűr,
csak így telik meg a csűr.

De a szarka rájuk reccsen,
hogy egy kicsit csendesebben:
csöndesen,
csöndesen,
nem süket itt senki sem!

Túl a vizen valahol
kakukkmadár kakukkol,
kakukk szól,
kakukk szól,
túl a vizen valahol.


Kányádi Sándor: Költögető




Testföldrajz




Okos fejem legfelül


jobbra, balra egy-egy fül.


Szép szájam van középen,


pisze orrom van nékem.




Nyakam tartja fejemet


karom ölel titeket,


vállam tartja kezemet.




Pocakom jól tele van,


köldökömnek gödre van,


hátul meg a hátam van.




Táncos lábam ritmust jár,


ügyes térdem hajlik már.


Jobb bokámat megverem,


bal sarkamat leteszem,


két talpamon táncolok,


úgy látom, hogy jól vagyok.








Kávé, tea, cukor, tej


vajon kié ez a fej?


Van rajta két kajla fül,


elöl meg az orra ül.


Van egy szája meg két szeme,


ez bizony a gyermek feje.


(Nyulász Péter)




Ez a szemem, ez a szám


ez pedig az orrocskám


jobbra balra két karom


forgatom, ha akarom.




Két lábamon megállok,


ha akarom ugrálok.


Kicsi orr, kicsi száj


keretezi kicsi áll


kupolája homlok.




Piros arc piros nyár


áfonyakék szembogár


a pillái lombok.




Simogatom a hajam,


hogy ne álljon kócosan.




Jobb kezem, bal kezem: segít nekem mindenben.


jobb lábam, bal lábam: ugrik, szökken nagy bátran.


Jobb az ügyes, bal a kajla: egymás mellett lépnek sorban.


Szökdelhetek, ugrálhatok, bokázhatok, fordulhatok


ki és be, jobbra balra, előre hátra, ide oda…


jobb térdem, bal térdem leguggol, ha megkérem


jobb csípőm, bal csípőm hajlíts engem le és föl


jobb vállam, bal vállam: mozgathatom felváltva


jobb fülem, bal fülem: zenét hallgat szívesen


jobb szemem, bal szemem: szép a világ úgy hiszem


Jobb kezem, bal kezem együtt vannak mindenben.


Fészkéből, ha úgy akarom, kirepül két szép galambom,


s a világot átrepülve visszaszáll, ha úgy akarom.




Volt egyszer egy bolha,


ugrált jobbra-balra.


Ellepte a dunyhát, párnát


Csipkedte az ember lábát.


Fölugrott a fülcimpára,


szemre, szájra, orra, hátra.


Egyik vállra, másik vállra,


itt a bolha, hol a bolha,


jaj, keresd meg mert elugrott!




Gryllus: Kend be a kezed és kend be a lábad…




Mondások a Waldorf iskola 4. osztályában:




Szilárdan állok a világban,


Biztosan haladok utamon,


Szeretet hatja át belső lényem,


Remény vezeti minden tettem,


Bízom minden gondolatban,


Ez az öt segít a világban állnom,


Ez az öt vezet a célomhoz.




1-3 osztályig őszi időben:


Átölelem a Napot


Meleg nyáridőben


Most itt állok készen


Az őszi időre


Bátran találkozom


A sötétedő ősszel


Mert a fényt és meleget


Őrzöm a szívemben.




Kézimunka előtt:




Kedves kezem ébredjél,


szám, te kedves pihenjél,


hogy segítse szemem, fülem


mindenben két dolgos kezem.




Kézimunka végén:




Tettünk vettük, serénykedtünk


építettünk, szépítettünk


megpihen a két kezünk, elégedett a szívünk.




Átmenet a tevékenységek között 1-3 osztály:


Dúdolgatni halkan,


simogatni szépen,


ringatózni ölben,


nyújtózkodni szélben,


kuporogni hóban,


melegedni télben,


elterülni földön,


Isten tenyerében.


(Miklya Zsolt)




Ég alól,


csönd, ha szól


hangtalan dalol


áhítat valahol


lelkem meghajol.


(Miklya Zsolt)




3. osztály – rubikon korszakhoz kapcsolódóan


Milyen a világ?


Hosszú vagy kerek?


Minden, ami van,


hogy fér benne meg?




Hol ér véget és


hol kezdődik el?


És én hol vagyok,


távol vagy közel?




Hogy képzeljem el,


ami végtelen?


Van-e ahol már


nincsen semmi sem?


(Fecske Csaba)






Mese előtt:


Mesemadár a csodafánm


szárnyalni óhajt messzire, mesekirály hóka lován


indul a világ végire.


Mesemadár, mesekirály


csillagport hintenek a földre.






Tűnt idő nyomán kavargó út


Lassan kilép a homályból a múlt.


Fényből korona ragyog fején


csillagporos emlékekről regél.




Hét napjai kicsiknek




Egy hét: hét nap, hét kis törpe,


Ezek járnak körbe-körbe.




Hétfő, hétkezdő


holdsugárral fürdető.




Kedd, erőt adó,


piros tűzzel lángoló.




Szerda, szárnyaló,


tarka lepke, illanó.




Csütörtök, csillogó,


jó kedélytől duzzadó.




Péntek zöldellő,


virágos rét, lomberdő.




Szombat sziklakő:


égbe nyúló hegytető.




Vasárnap ragyogó,


ég közepén csillogó.




4. osztály ritmikus rész:




Vándor tudja, mi az út


hegyre hegy következik


de ha csúcsról széttekint


nagy térkép terpeszkedik.




É D K NY
Négy égtáj mit megtanulhatsz


Északról jő szél, fagy vihar


Délről langyos a zivatar


Keleten ragyog fel a nap


Naplemente mindig nyugat


Szemed messze távol kutat


Horizonton végig szalad,


de látóhatárnak is hívhatod


hol ég és föld összekapaszkodott.


Kering a Föld, így lehet,


hogy tavasz és nyár eljöhet.


De nemcsak kering, forog is


nappal és éj így változik.





Mikor a Hold
sötét tányér
fekete
akkor Újhold a neve.

Mikor a Hold
Dé betű
akkor dúsan
domborodik
egyre nő.

Ha a Hold
fehér tál
Telihold a
neve már.

Mikor a Hold
Cé betű
akkor szegény
cingárkodik
csökkenő.

És ha
újra fekete
Újra Újhold
a neve.


Év múlik évet ér
Egymást hajtja négy testvér.
Víg tavasz virág hintő
koszorús nyár kalász döntő
ősz, gyümölcs érlelő
tél, havat terelő.

Sár, sár,
őszi sár
falu, város de sivár
Sár, sár, fülig csap.




Csim-bumm
csim-bumm


mi dönög a dombon?


Két fejsze, ha mondom
ide üt
oda vág
törik a fa derekát.

Csim-bumm
csim-bumm
tekeredik a gyökér
hó-rukk
rajta,
délutánra
teli lesz a pajta.


Szép szó, melyet
megszerettem,
szép, mivel nem szeretetlen, szóljon, szálljon
szépnél szebben
szőrén szálán
el ne vesszen!


Mondok kilenc állatot
cé betű van benne
mondjad velem hibátlanul,
mintha könnyű lenne.

Cápa, fácán, boci, paci
cinege meg katica
koca, cinke, pici maci
mondd utánam Lacika.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése