A mai foglalkozás végén, mint annyiszor, meggyújtottam a gyertyát az utolsó dal előtt, hogy aztán a dal végén elmondjam: - Ez a tűz most összegyűjtötte a jó élményeiteket, amit a foglalkozás alatt átéltetek Tegyétek bele a szívetekben, hogy otthon is elő tudjátok majd venni. - S ekkor a kezünkkel egy apró mozdulattal a szívünkbe tesszük ezeket az érzéseket, élményeket. Eztán elfújjuk közösen a gyertyát.
Utolsó, elbocsátó gondolatként ezt találtam ma mondani: - Otthon is énekeljetek, mert a daltól, az énektől kivirágzik a szívetek.
Egy kisfiú nagy tágra nyílt szemmel visszakérdezte: - Tényleg?
- Igen, tényleg.
A saját énekünk megtisztítja a szívünket. Talán mert "hangot kapnak" az érzéseink, talán mert őszinte és boldogító formát.
Ezt kívánom: használjuk ezt a csodálatos eszközt, boldogító dalolást!
"Alapjában véve minden mű csekély, ha a végtelent nézzük; az számít, amit magunkból: szeretetünkből, jóindulatunkból beleviszünk."
Brunszvik Teréz
Brunszvik Teréz
Oldalak
- Főoldal
- Zenei ötletek foglalkozásokhoz
- Vizuális ötletek zenehallgatáshoz és kézműves ötletek
- Hangszeres ötletek foglalkozáshoz
- Foglalkozások tapasztalatai
- Ritmusjátékok
- Gyerekversek
- Mesék
- Zenék gyűjteménye
- Nevelési elvek, érdekes cikkek, könyvek
- Gyermeki rádöbbenéseim gyermekekről
- És minden egyéb - ami érdekel
- Kokas foglalkozások saját tapasztalatai
- A zene, mint szimbólum, a zene és a szimbólumok
- Egyszerű önuralomra tanító módszerek gyerekeknek
- Traumapedagógia - Waldorf alapon
- Waldorf mozgás és ritmus tanfolyamról jegyzet (folyamatban) és versikék
2013. október 28., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése