"Alapjában véve minden mű csekély, ha a végtelent nézzük; az számít, amit magunkból: szeretetünkből, jóindulatunkból beleviszünk."
Brunszvik Teréz


2013. november 15., péntek

Nem utálom a tesit, csak ma rossz dolog történt

-Anya, én nem szeretem a tesiórát.
-De eddig ez volt a kedvenced! Történt valami?
-Igen, kicsúfoltak, mert fájt a térdem, amikor le kellett guggolni.
-Képzeld, nekem is szokott, ha edzésen vagyok. Olyankor megdörgölöm, mert lehet, hogy még nincs felkészülve az a térd a sok mozgásra. Hiszen előtte a padban ücsörögtél, szegény elgémberedett.
-Igen. De néha fel szoktunk állni szünetben is, mozogni.
-Igen, helyes.
Kisvártatva:
- Akkor igazából nem is nem szereted a tesiórát, hanem szereted a tesit, csak ma rosszul érezted magad, mert kinevettek.
- Igen. Tényleg. Akkor majd öltözéskor megdörgölöm a térdemet, jó?
-Jó.

1 megjegyzés:

  1. Aranyos a történetetek. Jó, hogy helyre tudtad a kis lelkében tenni, mi volt a probléma. Kár lett volna, ha megutálja a tesit. Puszi Nektek.

    VálaszTörlés