Göbel Orsolya Varázsjátékok sorozatának elméleti bevezetőjéből:
"A képzelet, a fantázia kifejezés a görög phantasma szóból származik, jelentése: jelenség, kép. A magyar nyelvben a szó egyszerre jelenti az alkotó képzelőerőt, valaminek az előre elképzelését, valamint az álmodozást, a szabadjára engedett képzeletet, a képzelődést mint cselekedetet és annak termékét."
"Atkinson (1999) idézi Finke (1985), Roland valamint Friberg (1985) vizsgálatait, akik azt támasztották alá kutatási eredményeikkel, hogy a képzelet ugyanolyan idegrendszeri folyamatokat és reprezentációkat érint, mint az észlelés. Kosslyn (1987/1990) agyi képalkotó eljárások alkalmazásával kimutatta, hogy a képzeleti munka során ugyanazok az agyi területek kerülnek ingerületbe, mint a tényleges észleléskor."
"Jean Ayres (1984) többször hangsúlyozza, hogy a mozgás, a megismerés és a fantázia egységben működik. Kiemeli, hogy a fantázia korlátozása a testi-lelki egyensúly megbillenését idézheti elő, ugyanúgy, mint a tényleges egyensúlyvesztés esetén."
"A fantázia segítségével kialakuló belső kép a már meglévő emlékképeket "kinyitja", s ezáltal módosíthatja azok energiatöltéseit, a negatív vagy kellemetlen töltést átformálhatja, úgyszólván begyógyítja ezzel az új energiával. Egyszersmind az emlékképek irányítását a valósághoz jobban közelíti."
"A képzelet energiabázis, melyből vektorszerű erő keletkezik, ami lentről felfelé hat a több és a jobb irányába (Izrael, 1996). ... A fantázia a szubjektív, belső világ megjelenítése, kreatív erő. Önálló léttel és logikával rendelkezik. A képzelet újrateremtő erő, a Teremtést befejező erő."
"A vezetés és a nevelés alakítják a képzelet irányát, hogy az ember főként kreatív vagy destruktív dolgokat képzeljen el." (Menyhai, 1995)
"A képzelet a jövőre irányul, hitet, reményt, az örömre való ráhangolódást teszi lehetővé. Segít kilépni a bűntudat, a szégyen nyomasztó kereteiből. (Israel, 1996). A képzelet a valóságban gyökerezik, de a jövőre fókuszál."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése