"Alapjában véve minden mű csekély, ha a végtelent nézzük; az számít, amit magunkból: szeretetünkből, jóindulatunkból beleviszünk."
Brunszvik Teréz


2011. október 24., hétfő

Anya, játsszunk olyat, hogy megszületek!

Este, fürdés után egy jó nagy lepedőbe burkolom kisfiamat. Néhanapján ő felkiált: - Anya játsszunk olyat, hogy megszületek! És akkor betakarom a fejét, és úgy tesz, mint aki épp most bújik ki a napvilágra, fúrja magát, kiles az egyik szemével, a másikkal. Én pedig azt mondom: -Jaj, de szép ez a kisbaba, mindjárt megszületik! És aztán kimerészkedik, és van, hogy cica születik, van, hogy kutya, van hogy kisbaba. És aztán odabújik hozzám. Amikor megöleljük egymást, úgy ölelem, mint amikor valóban megszületett.
Megerősítjük egymásban a szeretetet. Hogy jó, hogy vagyunk egymásnak.

Kellenek ezek a megerősítések - az emberek között...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése