"Alapjában véve minden mű csekély, ha a végtelent nézzük; az számít, amit magunkból: szeretetünkből, jóindulatunkból beleviszünk."
Brunszvik Teréz


2011. október 24., hétfő

Waldorfos imádság

Fejemtől a talpamig Isten képe vagyok.
Szívemtől a kezemig érzem lehelletét.
Amikor szóra nyitom a számat, az Ő akaratát követem.
Amikor megpillantom Istent, kőben, fában, állatban és virágban,
anyámban, apámban és minden kedves emberben,
nem félek semmitől, csak örülök mindennek, ami körülvesz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése