"Alapjában véve minden mű csekély, ha a végtelent nézzük; az számít, amit magunkból: szeretetünkből, jóindulatunkból beleviszünk."
Brunszvik Teréz


2011. november 28., hétfő

A toporzékoló őzike szelíd elhagyása

A BÁTORSÁG erényét pörgettük egy nap és az alábbi idézetet húztuk hozzá:
"Az egyetlen valódi evolúció a belső átalakulásra irányuló törekvés. Nem az a megoldás, ha leülünk és várjuk, hogy minden magától megoldódjon. Belső árnyékaink kiűzése a mi feladatunk. Ha az eget felhők borítják, nem láthatjuk a napot." Jorge A. Livraga

Anya, magyarázd el! Hallotam is a kérést. Mondtam pár mondatot, hogy az emberben van egy jó és egy rosszul viselkedő rész. Az, amelyik hisztizik, és a másik, amelyik tudja, hogy hogyan kell helyesen viselkedni. És amelyik a jó rész, az meg tudja mondani a másiknak, ha rosszalkodna, hogy ezt most ne csinálja. És van, amikor az anyukák képviselik ezt a jó részt.
Néhány perc elteltével Gergő 2 konyharuhát húzogat egy csövön és lelkendezve meséli a következő történetet:
Ez az egyik a toporzékoló őzike (és húzkodja az egyik konyharuhát). Ez meg itt a jó rész bennünk (és húzza a másikat, ami az előremenetet mutatja). És a jó rész húzza a toporzékoló őzikét (egymásra kapcsolódtak a konyharuhák). És húzza húzza, és egyszer csak a toporzékoló őzike leszakad menet közben. (a "hátsó" konyharuhát elhagyja a másik). És aztán már csak a jó rész megy tovább.
Ebből inspirálódva kívánom, hogy el tudd hagyni Te is toporzékoló őzikédet, hogy a jó rész Benned előre nyargalhasson!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése